Zárhenger Rotor titánötvözet elveszett{0}}viasz öntvény

o Nagy szilárdság: A titánötvözetek szilárdsága hasonló az ötvözött acélhoz, de sokkal kisebb a sűrűsége, ami lehetővé teszi a súlycsökkentést, miközben a zárhenger forgórészének megfelelő szilárdsága megmarad. Ez jelentős súlykorlátozott speciális zárak esetében, mint például a légi közlekedésben.

o Korrózióállóság: A titánötvözetek felületén sűrű oxidfilm képződik. Ez az oxidfilm kiváló kémiai stabilitással rendelkezik, hatékonyan ellenáll a különböző közegek korróziójának, beleértve a nedves levegőt és a tengervizet. Ez azt jelenti, hogy a titánötvözetből készült zárhenger-rotorok hosszú ideig használhatók zord környezetben, korrózió nélkül, meghosszabbítva a zár élettartamát.

o Biokompatibilitás: Míg a biokompatibilitás nem kritikus tényező a hagyományos zárak esetében, bizonyos speciális alkalmazásokban, például az orvosi eszközök zárainál, a titánötvözetek biokompatibilitása megakadályozhatja az emberi szervezetre gyakorolt ​​káros hatásokat.

o Összetétel kiválasztása: A speciális használati követelmények és a zárhenger rotor teljesítménymutatói alapján kerül kiválasztásra a megfelelő titánötvözet összetétel. A gyakori titánötvözetek közé tartozik a Ti-6Al-4V, ahol az alumínium (Al) javítja a titánötvözet szilárdságát és termikus stabilitását, míg a vanádium (V) segít javítani az ötvözet megmunkálhatóságát és szívósságát.

* Formatervezés: A zárhenger forgórészének háromdimenziós{0}}modellje alapján a viaszmodell elkészítéséhez szükséges öntőformát tervezik és gyártják. Az öntőforma pontossága közvetlenül befolyásolja a viaszmodell méretpontosságát; ezért az öntőforma gyártásához nagy-precíziós megmunkáló berendezésekre és eljárásokra van szükség.

* Viaszmodell kialakítása: Az olvadt viaszt a formába fecskendezik. Miután a viasz lehűlt és megszilárdul, a viaszmodellt eltávolítják a formából. A viaszmodell minőségének biztosítása érdekében a folyamat paramétereit, például a viasz hőmérsékletét, a befecskendezési nyomást és a hűtési sebességet ellenőrizni kell.

* Viaszmodell összeállítás: Az egyes viaszmodelleket hegesztéssel vagy ragasztással viaszmodell-szerelvénybe állítják össze, hogy megkönnyítsék a későbbi öntési műveleteket. Az összeszerelés során kulcsfontosságú a viaszmodellek közötti biztonságos csatlakozások és pontos pozicionálás biztosítása.

* Iszap felhordása: A viaszmodell szerelvényt tűzálló anyagokból, kötőanyagokból és adalékanyagokból álló iszapba merítik, így biztosítva a hígtrágya egyenletes bevonatát a felületen. Ezután egy réteg tűzálló homokot szórnak a hígtrágya felületére, hogy biztosítsák a szilárd tapadást.

* Szárítás és keményedés: Az iszappal és tűzálló homokkal bevont viaszmodell-egység szárítási és keményedési kezelésen esik át. Ez lehetővé teszi, hogy a zagyban lévő kötőanyag kémiai reakcióba lépjen, és robusztus héjat képezzen. A száradási és kikeményedési időt, valamint a hőmérsékleti paramétereket gondosan ellenőrizni kell a hígtrágya összetétele és a környezeti feltételek alapján.

* Ismételt bevonat: A héj szilárdságának és vastagságának biztosítása érdekében a szuszpenziós és homokos bevonási folyamatot megismételjük, jellemzően 3-5 réteget igényel. Felhordás után minden réteget meg kell szárítani és meg kell keményíteni.

* Viasztalanítás: Az előkészített formahéjat viaszmentesítő készülékbe helyezzük. A hevítés megolvasztja a viaszmodellt, aminek hatására kifolyik a formahéjból, így a formahéj belsejében egy üreg alakul ki, amely illeszkedik a zármag rotor alakjához. A viaszmentesítés során a hevítési hőmérsékletet és időt gondosan ellenőrizni kell, nehogy a formahéj megrepedjen.

* Titánötvözet olvasztása: A titánötvözet nyersanyagát vákuum-indukciós kemencébe helyezik olvasztáshoz. Az olvasztás során szigorúan ellenőrizni kell az olyan paramétereket, mint a vákuumszint, a hőmérséklet és az olvadási idő, hogy biztosítsák a titánötvözet összetételének egyenletességét és tisztaságát.

* Öntés: Miután a titánötvözet elérte az előre meghatározott hőmérsékleti és összetételi követelményeket, gyorsan az előmelegített formahéjba öntik. Az öntés során ügyelni kell az öntési sebességre és módszerre, hogy elkerüljük az olyan hibákat, mint a porozitás és a zárványok.

* Formahéj tisztítása: Miután az öntvény lehűlt, a formahéjat mechanikus vibráció és homokfúvással távolítják el.

* Hőkezelés: A zármag rotor hőkezelésen megy keresztül, hogy javítsa mikroszerkezetét és tulajdonságait. A gyakori hőkezelési eljárások közé tartozik a lágyítás, a kioltás és a temperálás. A fajlagos hőkezelési paramétereket a titánötvözet összetétele és a zárhenger forgórészének alkalmazási követelményei alapján kell meghatározni.

* Megmunkálás és felületkezelés: A zárhenger forgórészének tervezési követelményei szerint megmunkálják, például fúrással és marással a pontos méretek és felületi érdesség elérése érdekében. Végül a zárhenger forgórésze felületkezelésen esik át, például galvanizáláson és permetezésen, hogy javítsa kopásállóságát és korrózióállóságát.